á la recherche de Daniel Oross

bicikliút Maastrichtba

2007-05-26T20:27:00.000+02:00

Szervusztok,

az erasmus napoknak köszönhetően kötöttem ismeretséget néhány spanyol lánnyal, s ennek a véletlennek köszönhetően az utóbbi időben többször volt alkalmam átvenni az ő mediterrán életérzésüket, amit mindenhová magukkal visznek, s ami annyira tetszik nekem. Hogy délután háromkor ebédelnek? S aztán ötig beszélgetnek az asztalnál? Ez csak természetes.

A fent látható képek maastrichti kirándulásunkon készültek. Sikerült nem egészen 30 kilómétert 5 óra alatt megtennünk biciklivel... gyanítom, hogy egy jó kondícióban lévő távgyalogló előbb megtette volna nálunk az utat... de hát nem ismerik azt a szót, hogy sietni. S valóban, így sokkal kénylemesebb volt... negyedóránként szünetet tartottunk, hogy megcsodáljuk a Meuse folyó partját, hogy megálljunk fagylaltot enni, ebédelni, uzsonnázni vagy csak azért, hogy megvárjuk Diánát (lásd. életkép fagylalttal és virággal), aki az ötletgazda volt, s aki előre kijelentette, hogy kénylemes tempóban tesszük meg az utat. (Hazafelé csak féltávig jutottunk, mert ránksötétedett... ígyhát vonatra szálltunk.)

20 éves az Erasmus program

2007-04-10T10:56:00.000+02:00

Szervusztok,

Tudtátok, hogy az erasmus programot 1987 áprilisiban hirdették meg először az EGK tagállamainak egyetemi hallgatói számára? Már 20 éve, hogy elindult, s azóta 1,3 millió egyetemista tanult külföldi fogadóintézményben!

Szóval épp egy évfordulón utaztam ki Belgiumba, s itt nagyon komolyan veszik a dolgot. Romano Prodit szokták idézni annak kapcsán, mennyire fontos eredmény az erasmus program elindítása. Ő egyszer úgy nyilatkozott, hogy szerinte az EU eddigi két legnagyobb eredménye az erasmus program és az euro. S ami az európai identitás kialakítását illeti, szerintem tényleg ez a két legkézzelfoghatóbb dolog.

Nekem lesz idén alkalmam alaposan tanulmányozni ezt a programot: egy héttel ezelőtt a liege-i egyetem Campusát jártuk körbe egy busszal (Erasbus-szal:) és hirdettük a belga egyetemistáknak, miért éri meg részt venni, s milyen új programok indulnak. E három nap alatt volt időm tanulmányozni a Belgiumból külföldre utazó egyetemisták dossziéit, a program céljait, és persze több tucatnyi belga hallgatónak beszéltem lyukat a gyomrába, hogy ezért meg azért, és így meg úgy érdemes részt venni...

Április 23-án pedig meghívtak Brüsszelbe, az Európa parkba (ez egy olyan meglehetősen giccses park, Európa leghíresebb épületeinek kicsinyített másaival) ahol több száz Belgiumban tanuló erasmusossal ünnepelünk majd.

Kész V.I.P. vendég vagyok itt. Újra és újra aláhúzzák, mennyire fontosak az erasmus diákok... lassan kezdem elhinni, hogy tényleg az vagyok.

Üdv,

Dani

belga Woodstock

2007-03-15T10:40:00.000+01:00

Szervusztok,

eddig nem sok fogalmam volt az 1968-as diákmozgalmakról és az életerzésről, amit jelenthetett... egészen tegnapig. Az otthoni EFOTT fesztiválok meg gólyatáborok nem hasonlíthatók össze ezzel a tegnapi... "rendezvénnyel".

San Toré-nak nevezik ezt a mókát, amikor a liege-i egyetemisták, főiskolások beöltöznek - kezdetben - fehér köpenyeikbe, s hétfőtől csütörtök hajnalig isznak, és különböző helyszíneken vetélkedőket szerveznek.

Én csak a harmadik napon kapcsolódtam be mókájukba egy délután erejéig, de bőven elég volt... Az egyetemi parkban, jól elkerítve, az erdő közepén, sörsátrak és kordonok között összeverődött ki tudja hányszáz (hányezer?) diák, hogy megnézzék a négyórás vetélkedőt, melynek keretében ötfős csapatok futnak az erdőben körbe-körbe, egy-egy állomásnál sört vedelnek, majd a tömeg szeme láttára lökdösik egymást bele a számukra kialakított pocsolyalével teli gödörbe. Az nyer, aki a legtovább bírja két lábon. Nos, felemelő élmény volt látni őket.

Aztán sötétedésig, sőt, még tovább is dübörög a zene, s móka lényege, hogy a sok malaccá vedlett egyetemista "versenyzőnek" köszönhetően a buli végére mindenki csatak sáros lesz. Félig teli söröspoharak, fűcsomók, labdák röpködtek a tömeg felett. S ahogy egyre több sör fogyott, úgy kezdtek egyre többen és többen táncolni... aztán egyszerre azon kaptam magam, hogy benne vagyok egy vonatozásban, s egymás vállát fogva megyünk körbe-körbe a színpad körül...

Ezek a belgák tényleg őrültek. S ami a legrosszabb, hogy büszkék rá...

Egy német erasmusos kolléga elmerengett mellettem azon, milyen jövője lesz egy ilyen nemzetnek. Én Freudra gondoltam, meg arra, hogy ezeknek a diákoknak legalább "nincs rossz közérzetük a civilizációban"... Kiélik magukat. Más kérdés, hogy nevezhető-e civilizáltnak ez a viselkedés... mindenesetre egy társadalmi jelenséggel van dogunk, az biztos. Nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.

San Toré, avagy belga Woodstock. Még mindig sokkos állapotban vagyok.

Üdv,

Dani

Opera és karnevál

2007-02-21T15:09:00.000+01:00

Szervusztok,

szombaton az európai operanap keretében egész délután szabadon bolyonghattam a liege-i opera épületében. Mint az a rendezvény alcímében is benne volt, a program lényege az volt, hogy a látogatók betekinthettem a kulisszák mögé: láthattam azokat a bonyolult szerkezeteket, amelyek a színpadot és a díszletet mozgatták, beszélgethettem a sminkesekkel abban a helyiségben, ahol az énekeseket sminkelik, benézhettem egy-egy művész szobájába, megcsodálhattam az opera történetének legérdekesebb momentumait megörökító fotókból rendezett kiállítást, a különböző kosztümöket, melyeket több helyen is kiállítottak az épületben... ezek láttán az az érzésem támadt, hogy semmit sem tudok az európai történelemről, s fogalmam sincs, milyen lehetett a XVII. századi francia királyi udvarban élők öltözete. Pedig bejártam a Loire völgy kastélyait középiskolásként... Rájöttem tehát, hogy az opera igenis nagyszerű világ, s van miért elmélyedni benne! Egy közeli színházban pedig híres operákból játszottak részleteket, s arra is rájöhettem, hogy szinte alig ismerek közülük párat... Este pedig páholyból!!! nézhettem meg azt az egyórás előadást, amit a 2006/2007-es évad darabjainak részleteiből válogattak össze. Csodálatos volt!!! (Csak a fényképezőgépemet, azt hagytam otthon...)

Itt Belgiumban a karnevál nagy népünnepélyt jelent, több városban rendeznek felvonulásokat, tüzijátékkal egybekötve. Egy kis csapattal Binche-be látogattunk, ahol spanyol gránátosnak öltözött figurák (úgynevezett Gille-ek) hajigálják meg naranccsal a bámészkodó tömeget, miközben bejárják a város utcáit. A házak ablakaira védőrácsot szerelnek, mert ezek az őrültek az ablakban nézelődőket is meghajigálják... vérnaranccsal persze, mert az jobban megfogja a ruhát... Ezek a belgák őrültek... És volt, aki direkt felmászott lámpavasra, kerítésre, csak azért, hogy őt dobálják... Meg olyan is, aki lepkehálóval gyűjtögette a hulló narancsokat... S persze voltak tétova, pórul járt nézelődők is, akiket jól fejen talált egy-egy eltévedt (vagy célzott?) narancs. Vicces volt az egész.

Üdv,

Dani

21 múltam

2006-12-13T14:33:00.001+01:00

Szervusztok,

"21 múltam, érzem lassan elindultam, nem tudom hová is tartok, és azt sem, hogy eddig hova jutottam..." (Alvin és a mókusok)

Ez a mondat pörög az agyamban, ha arra gondolok, hogy 21 lettem. Ez az Alvin és a mókusok dal elég jól leírja, milyen egy 21 éves helyzete...

De szerencsére nem kellett egyedül töprengjek ezen, mert úgy adódott, hogy erasmusos ismerőseim között mindjárt ketten is akadtak, akik velem közel egy időben ünnepelnek: Ann-Kathrin 8-án, Marta 10-én született, míg jómagam 12-én... ezen felbuzdulva aztán tartottunk is egy közös bulit Marta albijában, melyhez két pincehelyiség is tartozik. Meghívtunk minden jó arcot az egyetemről, voltunk vagy 50-en... S a helyi szupermarket jóvoltából szerény, 50 eurós költségvetésből kihoztuk a bulit (2 rekesz sör, sangria, pezsgők, chips, műanyag poharak, gyertyák meg ami kell...) A jó hangulat pedig adta magát. Hajnali ötig buliztunk.
És még szülinapi tortát is kaptam!
Meg egy könyvet a világ legszebb katedrálisairól :)
És 3-4 pezsgőt, meg egy üveg ouzo-t egyenesen Görögországból!!! (Ezeket persze testvériesen megosztottam mindazokkal, akik szembe jöttek velem a buliban :)

antwerpeni képek

2006-12-13T14:23:00.000+01:00

Antwerpen

2006-12-13T13:54:00.001+01:00

Szervusztok,

jóllehet szeptember első hétvégéjén már bejártam Antwerpent, mostani utazásom sokkal érdekesebb volt, főként annak köszönhetően, hogy ezúttal Marjo vendége voltam, aki meghívott párunkat antwerpeni otthonába.
Más volt ez az utazás már csak azért is, mert ezúttal 3 napot tölthettem Antwerpenben, s így nem csupán a turisták által járt belvárost, hanem a város más részeit is megtekinthettem.
Szerintem jelzés értékű az, ha egy városban egy egész negyedet építenek luxus árucikkeknek... óra és gyémántüzletek váltogatták egymást a vasútállomás mögötti kis utcákban, a hajdani (és részben ma is általuk lakott) zsidó negyedben. Van mit a tejbe aprítaniuk ezeknek az antwerpenieknek. A gyémántcsiszolásnak egyébként évszázados hagyományai vannak a városban, van pl. gyémántmúzeum is!
Antwerpen valóban Európa kikötője: amit itt nem lehet megkapni, az nincs. Az összes nagy divatcég képviselteti magát egy másik negyedben... Bár én nem vagyok kimondottan divatbolond, de egyik-másik kirakat előtt percekig nézelődtem.
Itteni erasmusos cimboráim egyébként a katedrálisok bolondjának tartanak, s tréfálkoznak azon, mennyi időt el tudok tölteni egy templomban. Nos, nekem meggyőződésem, hogy egy város, egy térség történelmét és fejlettségét leginkább katedrálisának jellege adja vissza. (Ha Európa múltjára gondolok, nekem a kereszténység jut eszembe, s az a rivalizálás, amit a legfejlettebb városok folytattak a XXIII-XXIV. században templomaik ékesítésében) Persze, szeretem bejárni az utcákat, sikátorokat, kikötőket, hidakat, de a legtöbbet az jelenti nekem, ha egy égig magasodó katedrális kupolája alatt üldögélhetek. S főleg, ha ebben a katedrálisban mondjuk épp Rubens festményei állnak... A Krisztus levétele a keresztről című festmény előtt szerintem még a legmegrögzöttebb ateistában is megmozdul valami. Egy szó, mint száz, sem a genti, sem az antwerpeni katedrálisból nem tudtam 2 óránál hamarabb kijutni... Minden kövét, minden gerendáját, minden szobrát és festményét meg kellett vizsgálnom. (A többiek meg jól otthagytak... de egy közeli bárban megtaláltam őket :)
S végül más volt ez az utazás azért is, mert belgiumi tartózkodásom legbőségesebb és legjobb vacsoráját Marjoéknál költhettem el... Utoljára Svájcban volt alkalmam asztali grillsütőn grillezni...Antwerpenben újra alkalom adódott rá. Degeszre ettük magunkat :) S utána még ír kávét szürcsölgettünk éjfélig, hogy aztán belevessük magunkat az antwerpeni éjszakai életbe.
Pazar kirándulás volt!

Trier

2006-11-29T15:41:00.001+01:00

Szervusztok,

végleg feladtam azon szándékomat, hogy valamennyi történést dokumentáljak blogomon. Még vázlatosan sem lehet ennyi mindent megírni. Főleg nem időrendben...
Miután a legfrissebb élményem Trierből származik, most erről számolok be pár sor erejéig...
Szombat délután 1kor indultam Antwerpenből, s leuwen-i, liege-i, namur-i és luxemburgi átszállásomat követően 8 óra vonatozás után kilencre megérkeztem a Trier-i vasútállomásra, ahol Hizsi cimborám fogadott. Hermetikusan, szintenként 3 ajtóval zárt kollégiumába jó félórás séta után érkeztünk meg. Alighogy lepakoltam, megtudtam, hogy Hizsi elfelejtett szólni arról, miszerint vinnem kellett volna hálózsákot is... Ezt elfeledendő elhatároztuk, hogy részt veszünk a chilei és spanyol diákok által a földszinten szervezett házibuliban, mintegy megkönnyítendő az elalvást... Így aztán hajnali kettőig beszélgethettem modern politikai filozófiáról (egy chilei filozófus hallgatóval) és Irán jövőjéről egy iráni politológus hallgatóval, továbbá chile földrajzi elhelyezkedéséről Christinne-nel illetve Belgiumról Sárival... vagy ötvenszer lefotózkodtam mindenkivel, s ebből kifolyólag még néhány felszínesebb párbeszédet is sikerült folytatnom németül. Ahhoz képest, hogy vagy fél éve nem beszéltem németül, örömmel vettem tudomásul, hogy 12 év tanulás után az ilyesmit nem lehet elfelejteni.
Másnap sort kerítetünk a római romok megtekintésére (A Porta Nigra nevű városkapu 1700 éves falai között járva újragondolhattam az időről vallott elképzeléseimet) és betértünk Marx szülőházába is... ezután megittuk jól megérdemelt sörünket a Mösel folyó partján és hazatértünk vacsorázni meg forralt borozni Hizsi lakótársaival.
Hétfőn pedig Bitburgnak vettük az irányt, s egy 9 fős csapattal (Hizsi erasmusos cimboráival) megtekintettük Németország egyik legnagyobb sörgyárát... 999 ember dolgozik ott 3 műszakban... s amennyi sör ott volt... életemben nem láttam annyit! A látogatás legkellemesebb része pedig az volt, amikor a cég reklámfilmjének megtekintése után délután 5ig ingyen sörözhettünk a bitburg gyár saját, marketingcélokat szolgáló vendéglátóipari egységében... Imádom, ha van választék, s még jobban, ha mindezt ingyen élvezhetem! (Az öt eurós, mindent (sörgyárlátogatást, idegenvezetést, fuvarozást) magába foglaló belépő semmi volt ezért az élvezetért!)
A hab a tortán: tegnap Trierből hazafelé megnéztem magamnak Luxemburgot is... bár csak egy órát akartam ott tölteni (mondván, ha már úgyis arra járok, benézek) de egy egész délután lett belőle. Ékszer az a város. Ékszer egy bevehetetlen erődrendszerbe zárva...

Barátsággal,
Dani

Párizs és Brüsszel

2006-11-16T17:04:00.001+01:00

Sziasztok,

lehet, hogy Liege nem a világ középpontja, de szerencsére tényleg jó helyen fekszik. Brüsszel egy óra, Párizs 4, Amszterdam 5, London 6.
Miután elhatároztam, hogy ezeket a helyeket mind meglátogatom, nem maradt más hátra, mint ezen elhatározásmnak eleget tenni. Kihasználva régi francia ismerősöm, Paul meghívását, s mindezt unokahugaim látogatásával összekötve végül a hétvégén újra eljutottam Párizsba... Másodszor. S most is éppúgy lenyűgözött, mint elsőre.
Nem tudok részletes leírást adni az élményeimről, mert nem egykönnyen szavakba önthetők. Megrohannak, mind, egyszerre, s ezáltal nem mesélhetők el egyszerű elbeszélő stílusban. Ahogy Baudelaire írja: "egymásba csendül szín a hang és az illat." Szinesztéziák, metaforák sora sem volna elég mindezt leírni. Ha filmet forgatnék róla, másodpercenként különböző helyszíneken készült képek százait vágnám be a nézők elé, hogy ők is átélhessék azt a sokkot, amit Párizs jelent. S közben 10 másodpercenként más zene szólna. Párizs utazás térben, időben. Egy kultúra központja. Sőt, kultúrák központja, tegnap, ma és holnap kultúráinak kereszteződése.
Nagy hiba, hogy egymás után jártam Brüsszelben és Párizsban. Hiba, mert Párizshoz nem lehet egyetlen várost sem hasonlítani. Brüsszel üresnek tűnt, nagyon üresnek. Élettelennek. Múzeumnak és irodaháznak. Egy túlméretezett bürokrácia elüresített központja, ez a benyomásom Brüsszelről. Főként párizs után hatalmas a kontraszt...

Barátsággal,
Dani

Halloween

2006-10-30T12:40:00.001+01:00

Szervusztok,

beilleszkedtem. Tényleg. Most pénteken itt létem óta először éreztem magam otthon Belgiumban. Egy remek hangulatú házibuliban, jóbarátokkal nagyot mulattunk. S végre nem éreztem azt, hogy idegen vagyok (még az őslakos liege-i belgák poénjait is vágtam, ami azért nem kis teljesítmény!) Megszoktam az új életformámat. S ez hihetetlenül jó érzés!

Barátsággal:
Dani

P.S.: Ellát a faunt, Irént Morticia Adams-t, Özit az ördögöt, Martát a batgirlt, és Oszkárt, a hentest már ismerem, de ki lehet az a turbános alak a képen?

Cimborák látogatóban

2006-10-27T13:19:00.001+02:00

Szervusztok,

bármennyire nyitott legyen is az ember, s akárhány új barátságot kössön is, mindez mit sem ér, ha nem maradnak régi cimborák, akik emlékeztessék önmagára. Nekem szerencsére nem kell aggódnom azon, hogy elmagányosodom, mindaddig, amíg olyan cimboráim vannak, akik a világ végére is eljönnek hozzám látogatóba. Prince és Gy.Dani (Ez a Gy. betű volt középsikolában sokáig a megkülönböztető jel a két Dani között, hogy aztán ki tudja, mi okból, máig megmaradjon megszólításainkban...) ilyen cimborák számomra.

Megpróbálhatnám összefoglalni azt az egy hetet (okt. 18-25), amit együtt töltöttünk, de éppúgy kimaradna a lényeg, mint ahogy e pár sort olvasva hiányosnak tűnhet beszámolóm. Ezért hát címszavakra és néhány képre hagyatkozom.

18.20: Érkezés a Bruxelles-Charleroi fapados csodareptérre, első sör 19.10-kor...
Ostende: séta a hideg északi tenger partján
Lille: "Mondtam már, hogy kurva jó ez a város?" - ismételgettem vagy 50-szer... A lakosság 30 %-a 25 év alatti!!! És mennyi műemlék... te jó ég!
Amszterdam: sűrű füst, muffinok, kellemes szórakozóhelyek, rossz lányok és éjszakai városnézés.
Brüsszel: belváros, atomium, EU Parlament
Liege: Le Carré nevű szórakozóhely, La foire (helyi búcsú okt. első hetétől nov. közepéig) és az Eclipse nevű 50 méteres, 4G-s pörgettyűs megrázós csodagépezet... Séta a szigeten, a városi parkban. Búcsúsdöner a töröknél, sör 16.20-kor... Vonat Charleroiba 17.38-kor: a búcsú perce.

Hát ennyi, meg egy bambi (azaz inkább meggy ízű sör. S nem egy, hanem sok.)

Üdv:
Dani

Gent

2006-10-16T17:03:00.000+02:00

Szervusztok,

mit írjon az ember egy olyan városról, amelynek történelme papok, hadvezérek, zarándokok, utazók, kereskedők, királyok érkezéséről számol be, s ez a történelem szembe jön az odalátogatóval minden utcasarkon? Mit írjon arról a főtérről, ahol 3 katedrális néz egymással és egy hatalmas városházával farkasszemet? Mit írjon Jan Van Eyckről és a többi korszakalakotó művészről, akik ezt a várost alkotásaikkal halhatatlanná tették? Egy napot töltöttem Gentben, de egy hét sem lett volna elég. A középkor és a polgárosodás megértéséhez muszáj itt megfordulni!Vissza fogok térni. Ajánlom figyelmetekbe, ha egyszer Belgiumban jártok! Kihagyhatatlan!!!

Barátsággal:
Dani

Namur

2006-10-12T14:19:00.001+02:00

Szervusztok,

Namur Vallónia (Belgium déli régiója, ahol a francia ajkú lakosság él) közigazgatási központja. A hétvégén gyönyörű időben volt szerencsém megtekinteni. Erődjéből letekintve a szem bejárhatha az egész dimbes-dombos, Meuse folyó által tagolt vidéket. S a folyóparton egy csomó villa és egy yahtkikitő is áll... merthogy itt él Vallónia politikusainak, bürokratáinak jórésze... a többi meg Brüsszelben.

Üdv,
Dani

Találkozunk Kölnben!

2006-10-09T15:03:00.000+02:00

E jelszóval váltam el Hizsák Tamás országos cimborámtól, s lám, e hétvégén erre is sikerült sort keríteni. Milyen az, ha két jóbarát 3 hónap után egy vadidegen városban viszontlátja egymást? Remek érzés! S jóllehet nem tettünk eleget megállapdásunk azon részének, hogy valamennyi kölni sörkertben legurítunk egy korsó sört (ha így tettünk volna, legalább két napig folyamatosan söröznünk kellett volna) azért így is feledhetetlen élmény volt. S nagy örömünkben eldöntöttük, hogy nem válunk el: így együtt mulattunk Liege-ben is még aznap este: a tüzijáték és a koncert után néhány újabb sör mellett hajnalig értekeztünk a magyar demokrácia válságáról... - a hazai "kétpártrendszert" véletlenül se tévesszük össze az amerikaival!!! - hja, és hiányzik a civil szféra is... meg a fékek és egyensúlyok kifinomult rendszere...
Volt mit megbeszélnünk.

Ostende

2006-10-09T14:51:00.000+02:00

Tengerpart... ha nem is ideális fürdőhely, éppúgy a végtelenség érzetét kelti, mint bármely vidék, ahol eddig szerencsém volt látni a tengert... Jó volna egy nap tengerre szállni, s napokig nem látni mást, csak az óceánt... Talán egy nap részem lesz ebben az élményben is.

Brugge

2006-10-09T14:42:00.000+02:00

Szervusztok,

igyekszem a vizuális élményleírással is utolérni magam. A következő képek a brügge-i kiránduláson (élménybeszámolómat lásd korábban) készültek. Íme "észak Velencéje".

Maastricht

2006-10-06T16:42:00.000+02:00

Gyönyörű város... Látni kell! Az európai polgárosodás történelmének egy darabja. Ha házak, az utcák, s a kövek beszélni tudnának, sok évszázad történetét mondhatnák el...

Néhány úti kép

2006-10-06T16:28:00.001+02:00

Szervusztok,

az általam eddig megtekintett városokban készített legjobb képeimet közkinccsé teszem. Remélem tetszeni fognak.

(Ezeket a képeket Antwerpenben készítettem.)

közös vacsorák jó hangulatban

2006-10-04T16:43:00.000+02:00

Csak a helyszín és a menü változik (fő a változatosság), ám a jó hangulat mindig garantált.

közös vacsora 2

2006-10-04T16:32:00.000+02:00

Kis magyar csapatunk is kivette részét a "nemzetek konyhája" mókából. Készül a belga lángos... "Kicsi, sárga, de a miénk..." ilyen a lángos, ha nem kel meg a tészta...

Közös vacsorák 1

2006-10-04T16:21:00.000+02:00

Szervusztok,

ezúttal megosztok pár képet, melyek kis erasmus csapatom egyik legkellemesebb szokását illusztrálják: a közösen elkészített, majd jó hangulatban elfogyasztott vacsorákat. Az arcokról minden leolvasható. Jó móka ez az erasmus program. De tényleg.

Készül a vacsora...

welcome day

2006-10-02T13:11:00.000+02:00

No, hat itt egy kep a legelsok kozul, ez meg az egyetemi nyilt napon keszult. A kepen a legszukebb barati kor lathato. Balrol jobbra: Irene, a mindig vidam gorog lany, Marta, aki a lengyle vilagjaro, jomagam illetve Oszkar, aki lengyelul tanit (eddig jobbara csak a cifra karomkodasokat tudok akcentus nelkul, kivaloan lengyelul. Majd igyekszem masoktol is tanulni, sok-sok lengyel van korulottem;).

néhány kép

2006-09-29T16:55:00.000+02:00

Szervusztok,

rengeteg képem közül talalomra felteszek párat. Hogy mit élek át, azt ezek a kéek sem tudják visszaadni.

Üdv:
Dani

P.S.: Hajjaj! Ez nem megy... Tudja valaki, mit rontok el? Azt hiszem, ezzel valamit trükközni kellene. Segítsééég!!! Béna vagyok.

immar egy honapja...

2006-09-28T13:36:00.000+02:00

Szervusztok,

ma egy honapja, hogy belga foldre leptem.
Ha megprobalnek szamvetest kesziteni, a pozitiv dolgok joval tobbet nyomnanak a latban, mint a hiany a masik oldalon. Igen, a masik oldalon ott van az, hogy odahagytam mindent es mindenkit, s ez neha meg mindig nyomaszto. De akarhogyis, neha szukseg van arra, hogy az ember megujuljon, s elgondolkozzon onmagarol, celjairol. Szeretnek mindig kepes lenni arra, hogy a viz felszinen maradjak akkor is, ha mindent elsodor az ar. Most jol felkapott, s messzire vitt otthonrol. De ebbol sokat tanulhatok. Bar nem akarnek egesz eletemben gyokerteleneul; ordogszekerkent bolyongani a nagyvilagban, azert megis hasznos, ha az ember tudja: otthonan kivul is van elet. S az otthonon kivul is lehet gyokeret ereszteni, ha ugy hozza a sors. "Aldjon vagy verjen sors keze, itt elned, elned halnod kell." Igen, fontos parancs ez, de a mult szazad parancsa. Elet es halal kozott van kb. 60 ev (kinek tobb, kinek kevesebb) amibol kinek tobbet, kinek kevesebbet kell hazajatol tavol tolteni. Ugyhogy e parancs melle mindig odagondolom Illyes Gyula Haza a magasban cimu verset is... Nemzet es haza, nyelv es magyarsag mind jobban elvalik egymastol. S ezt bar nehez elfogadni, megis igy van. (Ezt meg majd tovabbgondolom, ajanlom masnak is, hogy tunodjon e kerdesen. Nehez es erzekeny kerdes ez, ugy erzem. Megerne egy dramat, talan majd egy nap meg is irom.)
Hadd meseljem meg el ugyanitt, hogy tegnap a francia kozosseg unnepe alkalmabol (ez egy itteni nemzeti unnep) megnezhettem a liege-i szinhazban egy modern orosz iro dramajat. Lenyugozott, meg ma is a hatasa alatt vagyok. Oxigen volt a cime, s epp arrol a valtozasrol szolt, amit a XXI. szazadba lepo emberiseg atel. 3 szinesszel, minimalis diszlettel, csak szavak, tanc, zene es fenyhatasok reven bonottak ki az emberi letezes nagy dilemmait: erkolcs, szerelem, tarsadalom (varos-videk, sznobok, konzervativok es szabadossag) nemzetek (orosz, amarikai, iszlam vilagfelfogas) es es es... 70 percben, szavakban, mozdulatokban es tulfutott erzelmekben kifejtve lejatszodott elottem a drama, amit valamennyien megelunk. Ki ontudatosan, ki bele sem gondolva. Szamomra a legfobb uzenet az volt, hogy bar relativizalodnak az erkolcsok, a tarsadalmi konvenciok, egy dolgot meges meg kell orizni (s ezt a darabban ki is emeltek) : a lelki egyensulyt (ontudatot, vagyis a conscience-ot). Kell legyen valami; ami magyarazo, orientalo erovel bir az egyen szamara, ami megadja a "raison d'etre"-et a dolgok mogott. S hogy mi az, amit az emberi tarsadalom (akarmennyit valtozzon is) mindig, szuksegszeruen meg kell orizzen, mert nelkule nem tud letezni? Hat, 70 perc utan az ontudaton tul csak egyetlen, meg ennel is nelkulozhetetlenebb dolgot talalt a szerzo: AZ OXIGENT. Ugye elgondolkodtato mindez?

Baratsaggal
Dani

Brugge es Ostende

2006-09-25T15:47:00.000+02:00

Szervusztok,

az utazas hiperkonnyen megy itt Belgiumban, s ha az ember megtalaja a neki tetszo kedvezmenyes jegyet, lehet olcson is utazni. Go pass berlettel barhova eljuthatok Belgiumon belul 4,5 euroert. Szerintem ez jo ar. S talaltam egy Eurolines buszos irodat it Liegeben... 7 euroert oda-vissza utazhatom Amszterdamba!!! Ez tenyleg olyasmi, ami meg a bolondnak is megeri (keves ilyen dolog van sajnos, minden nagyon draga ugy altalaban...)
Egy 11 fos erasmusos csapattal Brugge-be latogattunk a hetvegen. Ez a flamand varos olyan, mintha a kozepkorbol maradt volna rank: minden olyan, mint sok-sok evvel ezelott. A belvaros csatorna ovezi, a hazak meseszepek, minden sarkon katedralis, szobor vagy muzeum... Sehol egy busz, nincs semmi forgalom, csak turistak gyalog, biciklin es csonakban. Idilli hely, foleg szikrazo napsutesben, ami nekunk aznap megadatott. Eletem egyik legszebb napja volt, foleg a jo tarsasag es a remek hangulatu beszelgetesek, setak es sorozgetesek miatt.
Hazautazas elott pedig megmartoztattuk labainkat az Eszaki tenger vizeben Ostende-ben. Bruggetol alig 20 km-re talalhato ez a kis tengerparti varos, s a jo idonek koszonhetoen olyan volt ott, mintha csak egy kozeli standra ruccantunk volna ki. Ritka itt Belgiumban, hogy az emberek standolhatnak. Ez a nap ilyen volt, s en terdig gazoltam a tengerbe. Bar szamomra hideg volt, egyes belga oslakosok vigan lubickoltak a keso delutani napsutesben.
Ha majd foltotottem a gepemrol a kepeket a laptopomra, csatolok parat egy kovetkezo uzenetemhez, hogy erzekeltethessem, mikent ereztuk magunkat kirandulas kozben. Jelenleg ugyanis ismet az egyetem konyvtaraban ulok; s az itteni geprol irogatok (ezèrt hasznalok csak korlàtozott szàmban èkezeteket). Jol haladok, talaltam mar egy kanadai professzort, bizonyos Bernanrd Fourriert. Nem akarom elkiabalni; de ugy tunik, lesz ebbol a dolgozatbol valami...

Udvozlettel,
Dani

kutatàs

2006-09-21T13:48:00.000+02:00

Szervusztok,

màtol belevetem magam a kutatasba. Igen; persze; remek dolog mulatni a tobbiekkel, s persze utazni, vilagot latni is kell, de emellett muszaj haladnom a kutatomunkaval is. Elvegre azert jottem, hogy tanuljak.
Epp a Sart Tilman egyetem jogi karànak konyvtàràban uldogelek, korulottem konyvhegyek (politikai szociologiai munkak francia es angol nyelven). Mivel az idegen nyelven olvasgatas nagyon lefaraszt, idonkent szunetet tartok, s kikapcsolodaskent netezek.
Mèg nem talàltam professzort, akivel konzultàlhatnèk, de hamarosan ez ugyben is intezkedem. Egyenlore szakirodalmat gyujtok, vagyis ad-hoc leveszek minden ilyen tèmàju konyvet a polcrol, s ami a tèmàmba vàg, azt feljegyzem magamnak. Màr ez is èpp elèg fàraszto... de majd belejovok, remelem. Ez a francia es angol szaknyelv meg nagyon idegen. De mivel kb. ugyanazokat a fogalmakat hasznaljak, ezert eleg egyszer megertenem oket, aztan mar menni fog. S mivel Max Weberre itt is mindenki agyba fobe hivatkozik, ezert a lenyeget mar igy is vagom... Ja, es Marx sem ment ki a divatbol, sot!
Elvileg oraim is vannak mar, bar tenyleg csak elvben, mert a legtobb prof nem veszi a faradtsagot, hogy bejojjon... Ugyhogy a jovo hetig meg teljesen szabad vagyok. Azt hiszem, holnap elmegyek (ujra) a brusszeli Magyar Intezetbe (Jo lenne vegre magyar sajtot olvasgatni). Remelem lesz is ott valaki... Ha nem, kenytelen leszek panaszt tenni a Kulturalis Miniszteriumban (mi is most az aktualis neve? Oktatasi es Kulturalis Miniszterium? No, mindegy, a Hiller Pistàval ugyis joba vagyok, miota kuldi az osztondijamat :) Azert megsem jarja, hogy soha sincs ott senki! ezèrt kapjàk a fizetèsuket? (Lehet, hogy a multkor szezonkezdes elott jartam ott... De most mar ideje kinyitni.)

Szep napot:
Dani

szerezz baratokat

2006-09-17T19:45:00.000+02:00

Szervusztok,

ha nemreg meg azon aggodtam, hogy nagyon egyedul leszek, nos, akkor be kell ismerjem, felelmem alaptalan volt. Ez a legszebb az erasmusban: ideerkezve mindenki idegen, s aztan par ora alatt ugy ossze lehet melegedni, mintha ezer eve ismerosok volnank... Szimpatia kerdese, ki kivel haverkodik ossze. Ugy tunik, en egy kulonosen szimpatikus ember vagyok, mert hamar korem gyulnek a tobbiek. ;) S ez remek erzes, elhihetitek.
Ami pedig meg ennel is nagyszerubb, hogy beszelgeteseink rendkivul sokszinuek. Nincs ket egyforma tema, mindenki sajat latasmodot hoz magaval, s ha ugyanarrol beszelunk is, mas-mast ertunk alatta. Ezeket kihamozni remek mulatsag, s mivel van idonk, raerunk mindent megbeszelni.
En pedig lubickolok az europai nyelvek sokszinusegeben: olaszokkal imadok olaszul beszelni!!! De tanulok lengyelul (tenyleg igazi testverek!!! lengyel-magyar ket jobarat...) a nemetekkel szinte egy a tortenelmunk, igazi angolokkal angolul beszelni pedig remek!!! Foleg, hogy csinos angol lanyokrol beszelek ;) Nekem egyszer valaki azt mondta, hogy az angol lanyok nem szepek. Tevedett. Vagy ok a kivetel...
A francia nyelv pedig maga az olvasztotegely, ami osszekeveri gondoltainkat. Vissza-visszaterunk hozza, ha osszejovunk tobben tobb nemzetbol. Amolyan erasmus franciat beszelunk, ki ki hozzaadja akcentusat, kifejezeseit... nagyon mokas!
Es hetvegenkent utazgatunk. Mult hetvegen Antwerpenben voltam, ma pedig Maastrichtban. Ez a lagszebb ebben az eletformaban. Semmi kotottseg, beszelgetunk; felfedezunk, tanulunk. Igy ismerjuk meg Europat. Bar mindenkinek megadatna ez az elmeny!

Udvozlettel:
Dani

egy magyar bevandorlo

2006-09-05T16:21:00.000+02:00

Sziasztok,

no, most vegre aterezhettem, milyen szenvedeseken mennek at szegeny bevandorlok, menekultek, (stb. stb. ahogy azt alkotmanyjogbol belem traktaltak...) es meg kell mondjam, nem vagyok oda a kozigazgatasert. Ugy latom, barhol eljen is az ember, barhova utazzon is, torvenyszeru, hogy a hivatalnokok packaznak vele. En, jollehet minden papir nalam volt 3 orat varakoztam a helyi varoshazan, mire sorra kerultem, s 30 percig alltam sok hulyebbnel hulyebb kerdest... ugy ereztem magam, mintha a holdrol jottem volna, pedig beszelem a nyelvuket... Mi lett volna, ha egy papirom hianyzik??? Szegeny menekultek...
A nyelvtudasomra mar csak azert sem lehetett panasz; mert ugy latszik, ragad ram a nyelv. Az hagyjan, hogy mar majd mindent ertek, amit nekem mondanak, de meg a nyelvi tesztem is olyan jo lett, hogy a nyelvi elokesziton (ahova tegnaptol jarok) a legjobb csoportba soroltak 80 diak kozul!!! Ha igy haladok, ev vegere perfekt francia leszek...

Udv mindenkinek,
Dani

üzenet a távolból

2006-09-02T19:55:00.000+02:00

Sziasztok,

azt hittem, hogy gyakorlott utazó vagyok, akinek meg sem kottyan némi otthontól távol töltött idő, de be kell ismerjem, tévedtem. Akárhogyis, hat napnyi tartózkodás, adminisztrációs és lakáskeresgélős mizériák után egyszer csak felfogtam, hogy én ITT FOGOK ÉLNI egy darabig. S ez más, mint turistáskodni pár napot. Ha tetszik, ha nem, kicsit belgává kell válnom.
Aggodalomra vagy panaszra semmi okom, a belváros közepén találtam lakást, a város főtere mögötti utcára, egy percre az buszmegállótól, ami az egyetemre visz. És az egyetem maga is egy kész kis város: az Ardennek közepén, egy nemzeti parkban fekszik a mintegy 50 épületből álló Campus, ahol órák után kirándulni és sportolni is lehet. Szóval tényleg minden kiváló, de jelenleg még akklimatizálódnom kell, hogy élvezni tudjam új életformám előnyeit.
Meglep például, hogy a belgák déltől 2-ig sziesztáznak, holott 17 fok fölé szinte sohasem emelkedik a hőmérséklet, s egy nap átlag ötször esik... pont akkor zár be minden hivatal, üzlet, amikor belemelegszem a vásárlásba vagy ügyintézésbe. Aztán furcsa a közlekedés is: minden járműre bérletet kell venni, de nekem fogalmam sincs, miből mit érdemes választani... ezer kedvezmény van, de én tutti a legdrágábbat veszem meg... No, igen, s itt a legnehezebben feldolgozható külnbség: itt minden iszonyú drága!!! No, nem kell nyomorognom, de egyszerűen égnek áll a hajam, ha arra gondolok, hogy egy gyros tálért ma délben Brüsszelben több, mint 2000 forintot fizettem... 8 euro itt aprópénz. Csak az a baj, hogy én meg csóró egyetemista vagyok... azt hiszem, hamarosan keresnem kell valami diákmunkát az egyetem mellett.
Mikor lakást kerestem, egy dolgot szögeztem le előre: olyan helyen akarok lakni, ahol van internet. Erre föl most minden egyéb szempontból kiváló lakásomban épp ez nincs. Vagyis van, csak béna vagyok, s a nyílt wifi hálózatra sehogy sem tudok kapcsolódni... hiába tépem a hajam a laptop előtt, ettől még nem javul meg a kapcsolat. Nem tudja valaki, mit kellene tennem??? (Igen, bekapcsoltam a vezeték nélküli hálózatot, a hiba máshol van.) Tényleg jó lenne, ha felvilágosítana valaki...

Üdvözlettel,
Dani

vers utazás előtt

2006-08-25T11:02:00.000+02:00

Üdv mindenkinek,

már csak órák kérdése, és útra kelek. Nagyszerű érzés nekivágni ennek a kalandnak, már égek a vágytól, hogy ott lehessek. Még sohasem voltam Belgiumban. Hamarosan vadidegenként állok majd a Sart Tilman egyetem kapujában, hogy aztán pár hónap múlva már-már őshonos belgaként gurítsam le egyik sört a másik után a torkomon. Imádok utazni, felfedezni, ismeretségeket kötni. Jó dolog ez a nyitott társadalom...
Arra gondoltam, blogomon időről időre beszámolok majd úti élményeimről. Azelőtt nem írtam naplót, de azt hiszem, eztán érdemes lesz. Ha minden terveim szerint alakul, kész kisregény lesz ez a blog, mire hazatérek. Úgy sejtem, lesz miről írnom.
Bemelegítésül álljon itt egy vers Stéphane Mallarmé-től arról, hogy útra kelek.

Brise Marine / Tengeri szél

La chair est triste, hélas! et j'ai lu tous les livres / Szomorú, óh a test s olvastam minden könyvet
Fuir! lá-bas fuir! Je sens que les oiseux sont ivres / Futnék! Csak innen el! Érzem, hogy künn könnyed
D'étre parmi l'écume inconnue et les cieux! / tajték és ég közt mily részeg a madár!
Rien, ni les vieux jardins reflétés par les yeux / Ott fürdik szívem is, nem tartja vissza már
Ne retirendra ce coeur qui dans la mer se trempe, / sem itt a régi kert, melynek szemünk a ráma,
O nuits! ni la clarté déserte de ma lampe / sem - óh, ti éjszakák! -lámpám fénypusztasága
Sur la vide papier que la blancheur défend / üres papíromon, melyet hószíne véd,
Et ni la jeune fille allaitant son enfant. / sem ő, az ifjú nő, szoptatva gyermekét.
Je partirai! Steamer balancant ta mature / Megyek! Árbócaid ringatva jobbra-balra
Léve l'ancre pour une exotique nature! / emelj horgonyt hajó, szállj szűzi, messze partra!
Un Ennui, désolé par les cruels espoirs, / Konok, kemény remény keserve s búja rág,
Croit encore les adieux des mouchoirs! / vágyom a keszkenők utolsó búcsúját!
Et, peut-etre, les mats, invitant les orages, / Futó árbóc, vihar csalétke! ... tán enyém is
Sont ils de ceux qu'un veutpenche sur les naufrages / hajótörésbe jut, talán goromba szél visz
Perdus, sans mats, sans fertiles ilots. / cél nélkül, úttalan s sziget sohase lát...
Mais, o mon coeur, entends le chant des matelots. / De hallga, halld szívem a matrózok dalát!
(Illyés Gyula fordítása)

Üdv mindenkinek:
Dani

Bölcsész lettem

2006-07-27T10:54:00.000+02:00

A nap híre: kiderült, hogy immár kétszakos vagyok, ugyanis felvettek szabad bölcsész szakra az ELTE BTK-n. Újdonsült egyetemem szerencsére 200 méterre van a mostanitól, szóval valószínűleg hamar átérek egyik órámról a másikra, ha épp úgy adódik.
Egyébként erről a szakról semmi infom nincs... van esetleg valaki, akinek az ismerősét most vették fel ugyanerre a szakra? Vagy egyszerűen bölcsész és mindenről tud azon a karon? Örömmel vennék bármilyen kontaktot...
Fogalmam sincs, mit vállalok ezzel a második szakkal. Egyszerűen úgy éreztem, hogy kell még valami a politoli mellé, mert így csőlátó leszek... szeretnék művelt ember lenni, nem csupán szakbarbár. A BTK-ban épp az tetszik, hogy sokoldalú képzést nyújt. Persze még nem tudom, hogy mire szakosodom, egyenlőre 3 évre vettek föl... de a művészettörténet vagy az esztétika kimondottan vonz.
Belevágok, aztán meglátom, milyen lesz. Lehet, hogy 10 évig végzem... Ráérek. Az átlagom ott úgyis mindegy. És fizethetek, amíg bírom... Még azt em tudom, mennyi egy félév. Hamarosan ki fog derülni ez is.

Szép napot:
Dani

van ebben valami

2006-07-26T11:00:00.000+02:00

Kezdem érteni a blog, mint kommunikációs eszköz lényegét, köszönöm a hozzászólásokat.
Ami Gyurcsányt illeti, tényleg jól kommunikál. Ezúttal alaposabban tanulmányoztam a blogját, s nagyon érdekes, sokszínű bejegyzéseket ír. Más politikusok blogjával összevetve magasan veri a mezőnyt. Persze ő nem pötyög, csak diktafonba mondja a gondolatait, aztán lelkes fogalmazók leírják, színezik magvas gondolatait... szóval részben igazam volt ezzel a bértollnok dologgal kapcsolatban.

Üdv:
Dani

hírek felőlem

2006-07-22T09:51:00.000+02:00

Kedves érdeklődők,

miután már 3-an is jelezték, hogy rendszeresebben kellene írnom a blogomat, elhatároztam, hogy írok egy újabb bejegyzést. Bevallom, ez a blog írás kicsit fura számomra, mert pl naplót sohasem vezettem, üzenetet meg azoknak szoktam írni, akikkel szoros kapcsolatban állok, vagy akikkel meg akarok valamit beszélni. De ez a blog sem a napló, sem a privát üzenet szerepét nem tölti be. Akkor meg mire jó? (erre tényleg várnék egy-két hozzászólást, márha valakit érdekel tépelődésem.) Azért, mert a Gyurcsány is ír, attól még én nem érzem ezt a dolgot magamhoz közelebb állónak. (Ráadásul majdnem biztos vagyok benne, hogy egy fizetett bértollnok írja az ő blogját.)
Amúgy köszönöm, remekül vagyok. Régi cimborámmal, Prince-szel elmentünk felfedezni az EFOTT nevet viselő fantasztikus nyári tábort. Nem tudom, ki mennyire rajong az ilyen menjünk el rúgjunk be és ugrabugráljunk típusú rendezvényekért, én az ilyet csak erősen alkoholos állapotban bírom, s csak addig, amíg van bennem némi szesz. Ok, van egy-két koncert, amiért érdemes lemenni, meg azt is elhiszem, hogy jó társaságban, sok ismerős között egy hetet is el lehet ott tölteni, de azért nekem egy nap is bőven elég volt. Azt például nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy hajnali 3-kor megtaláljam a sátramat abban a rengetegben, ahol sátor sátor hátán, kötél zsinóron keresztül hever. Mint arra már volt példa, én egy szállóban is képes vagyok eltéveszteni a szobámat, hát még egy ilyen extrém környzetben...

Üdvözlöm minden kedves olvasómat:
Dani

üzenet nektek

2006-07-01T10:38:00.000+02:00

Sziasztok,

a XXI. század a számítástechnikáé lesz. Én sokszor úgy érzem, hogy leragadtam a XX.-ban, amikor még az emberek tévét néztek, telefonáltak és földön közlekedtek. Ma a neten keresztül bármit lehet. Utazni sem kell. Egy enter és elküldöm magamat is...
Igyekszem haladni a korral. Legyen erre bizonyíték ez a blog.

Üdv:
Dani