Párizs és Brüsszel

Sziasztok,

lehet, hogy Liege nem a világ középpontja, de szerencsére tényleg jó helyen fekszik. Brüsszel egy óra, Párizs 4, Amszterdam 5, London 6.
Miután elhatároztam, hogy ezeket a helyeket mind meglátogatom, nem maradt más hátra, mint ezen elhatározásmnak eleget tenni. Kihasználva régi francia ismerősöm, Paul meghívását, s mindezt unokahugaim látogatásával összekötve végül a hétvégén újra eljutottam Párizsba... Másodszor. S most is éppúgy lenyűgözött, mint elsőre.
Nem tudok részletes leírást adni az élményeimről, mert nem egykönnyen szavakba önthetők. Megrohannak, mind, egyszerre, s ezáltal nem mesélhetők el egyszerű elbeszélő stílusban. Ahogy Baudelaire írja: "egymásba csendül szín a hang és az illat." Szinesztéziák, metaforák sora sem volna elég mindezt leírni. Ha filmet forgatnék róla, másodpercenként különböző helyszíneken készült képek százait vágnám be a nézők elé, hogy ők is átélhessék azt a sokkot, amit Párizs jelent. S közben 10 másodpercenként más zene szólna. Párizs utazás térben, időben. Egy kultúra központja. Sőt, kultúrák központja, tegnap, ma és holnap kultúráinak kereszteződése.
Nagy hiba, hogy egymás után jártam Brüsszelben és Párizsban. Hiba, mert Párizshoz nem lehet egyetlen várost sem hasonlítani. Brüsszel üresnek tűnt, nagyon üresnek. Élettelennek. Múzeumnak és irodaháznak. Egy túlméretezett bürokrácia elüresített központja, ez a benyomásom Brüsszelről. Főként párizs után hatalmas a kontraszt...

Barátsággal,
Dani